A 2012. év jelentősebb felfedezései, találmányai

Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a 2012. év felfedezéseiből és találmányaiból:

CSILLAGÁSZAT, ŰRKUTATÁS
január - A Csillagok háborúja című filmből ismert Tatuin bolygóhoz hasonló két távoli planétára bukkant a Kepler űrteleszkóp: az égitestekhez egyaránt két nap tartozik.
február - Potenciálisan lakható idegen bolygót fedeztek fel a Föld "tőszomszédságában" amerikai csillagászok. A bolygó mindössze 22 fényévnyire, a Skorpió-csillagképben található.
június - A Jupiter eddigi két legkisebb holdját fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, az óriásbolygó kísérőinek száma ezzel 67-re emelkedett.
július - A Pluto legkisebb, ötödik holdját fedezték fel a Hubble-űrteleszkóp legújabb felvételein.
augusztus - Egy távoli, a Földtől 5,7 milliárd fényévre fekvő galaxishalmazban kozmikus "szuperanyát" fedeztek fel, amely naponta több csillagot hoz a világra, mint a Tejútrendszer egy év alatt.
augusztus - A Curiosity marsjáró egyedülálló megoldással ereszkedett le a vörös bolygó felszínére. A marsjárót a fékezés után egy 16 méter átmérőjű szuperszonikus ejtőernyő szállította a landolási hely közelébe, majd egy fékezőrakétákkal ellátott platform, az "égi daru" eresztette le. A marsjáró 21 ezer kilométeres óránkénti sebességét 7 perc alatt nullára csökkentették.
szeptember - Az eddigi legtávolabbi galaxist fedezték fel a NASA csillagászati műholdjai segítségével. A galaxisról abból az időszakból készültek a felvételek, amikor a világegyetem mindössze 500 millió éves volt.
október - Gyémántbolygót fedeztek fel amerikai és francia csillagászok. A Földnél kétszer nagyobb égitest 1648 Celsius-fokos felszínét grafit és gyémánt alkotja. A bolygó olyan gyorsan halad, hogy egyetlen év alig 18 óráig tart.
november - Felfedezték, hogy hatalmas fekete lyuk uralja az Orion-köd középpontját, ez a magyarázat arra, milyen erő tartja egyben a Trapéz-csillaghalmaz szabálytalan, gyorsan forgó csillagait.
november - Jelentős mennyiségű vízjég van a Merkúr sarkvidékein, ahol fagyott szerves anyagok is találhatók, erre utalnak a NASA űrszondája, a Messenger által készített felvételek.

FIZIKA
február - Ausztrál kutatók "megépítették" a világ legkisebb, mindössze egyetlen foszforatomból álló tranzisztorát, létrehozásával újabb lépést tettek a kvantumszámítógép megalkotása felé. Az új nanotranzisztor jelenleg csak mínusz 196 Celsius-fokon működik.
április - Új szubatomi részecskét, egy - egy könnyű és két nehéz kvarkból álló - új bariont fedeztek fel a Zürichi Egyetem kutatói az Európai Nukleáris Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője segítségével.
július - A CERN két független kutatócsoportja is bejelentette, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak. (Az "isteni" részecske létezését a brit Peter Higgs jósolta meg 1964-ben, aki úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a "rést" a természet alapvető működését leíró standard modellben, hiszen nélküle a 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás után uralkodó káoszban a szerteszét röpködő "részecsketörmelékből" nem alakulhattak volna ki a csillagok, a bolygók és a galaxisok.)
november - Az amerikai Stanford Egyetem fizikusai megfigyelték, hogy egyes részecskefolyamatoknak van preferált iránya az időben: az idő szubatomi szinten is lehet aszimmetrikus. Korábban lehetetlennek tartották, hogy kísérletileg vizsgálható az instabil részecskék időmegfordítási szimmetriája.

KÉMIA
június - A kémikusok nemzetközi szervezete (IUPAC) jóváhagyta két új, a másodperc töredékéig létező transzurán elem, a 114-es rendszámú livermorium (Lv) és a 116-os flerovium (Fl) nevét.
július - Német kutatók első ízben mutattak ki közvetlenül természetes elemi fluort az antozonit nevű fluoritban. A fluor minden kémiai elem közül a leginkább reakcióképes, még a laboratóriumi üvegeszközök sem képesek ellenállni neki.
augusztus - Tapasztó Leventének és munkatársainak az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében a világon először sikerült a grafén szerkezeti hullámosságát nanométer alatti pontossággal szabályozni. (A grafit egyetlen atomnyi vastagságú rétegéből álló grafén különleges anyag, amelyet a szilícium helyettesítőjeként alkalmazhatnak integrált áramkörökben, számítógépekben, napelemekben.)
szeptember - Japán kutatóknak sikerült előállítaniuk a megfoghatatlan, a periódusos rendszerből eddig hiányzó 113-as rendszerszámú, sorszáma alapján ideiglenesen ununtriumnak nevezett elemet. Ennek atommagjában 113 proton van, és a Földön nem fordul elő természetes állapotban.

BIOLÓGIA
január - A világ legkisebb gerinces állatát fedezték fel Pápua Új-Guineán, a parányi béka 7-8 milliméter hosszú, alig kivehető lábujjakkal, aránylag nagy szemekkel.
február - Oxigén és napfény nélkül létező mikroorganizmusok telepeit fedezték fel spanyol és chilei kutatók két méterrel az Atacama-sivatag felszíne alatt.
április - Norvég tudósok egy Oslo melletti tó iszapjában bukkantak rá az egyik legősibb élő szervezetre. A mikroszkopikus algaevő egysejtűek a világ legősibb élőlényei.
július - A Dél-Kaliforniai Egyetem tudósainak sikerült bizonyítaniuk, hogy az óceánoknak vannak B-vitaminban hiányos területei, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a fitoplanktonok növekedését.

GENETIKA
március - A genetikai kód ismeretlen rétegét tárták fel amerikai kutatók egy vadonatúj technika (riboszóma-profilírozás) segítségével, amely lehetővé teszi az élő sejteken belüli génaktivitás, így a fehérjék keletkezési ütemének mérését is.
április - Amerikai és kínai kutatók megtalálták azt a gént, amely a szuperbaktériumnak is nevezett, antibiotikumoknak ellenálló MRSA baktérium megtelepedését segíti a bőrön, a tüdőben és az orrban.